Vavada Felsőoktatási Támogatási Alap informatikusoknak A Vavada új felsőoktatási alapot hozott létre, amely ösztöndíjakkal, mentorprogrammal és modern infrastruktúrával segíti az IT és biotechnológia hallgatókat.
Csányi Anita: Megtakarítási szokások változása Magyarországon a csökkenõ jegybanki alapkamat tükrében
Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program
Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048
Dr. Borbély Katalin - Dr. Pataki László - Dr. Vágyi Ferenc Róbert: A magyarországi mezõgazdasági vállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálata 2002 és 2009 között
Az angol nyelû tanulmány itt letölthetõ!
Ambrus Attiláné Egyetemi fõtanácsadó Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden van, a szakmai szövetségek mint szükségességet, a törvényalkotási folyamatban részt vevõk mint célkitûzést fogalmazzák meg. A változások iránya azonban nem minden esetben egyértelmû, így a gazdaság szereplõi - függetlenül a vállalkozási formától vagy a vállalkozás méretétõl - nehezen tudnak alkalmazkodni. Az általános összefüggések ismertetését követõen az alábbiakban az egyéni vállalkozók helyzetét vizsgálom.
A tanulmány ide kattintva letölthetõ!
GKI tanulmányok Szûkûlõ likviditás a bankszektorban-2009
Kkv-k növekedési fejlõdésének lehetõségei-2009
Dr. Fóriánné Horváth Margit: A bankári biztosítékok
Legújabb cikkünkben olvashatunk többek között a biztosítékok szerepérõl, csoportosításáról, mit nevezhetünk kedvezõ biztosítéknak, a jelzálogjogról és a garanciaintézményekrõl.
A cikk itt olvasható!
Válság a pénzügyekben – pénzügyek a válságban - Rólunk írják! Sopron - A válságenyhítõ EU-intézkedésekrõl, azok hatásairól rendeznek konferenciát az NYME Közgazdaság-tudományi Karán szeptember 29–30-án, amelyre várják az érdeklõdõket.
Folytatás a Kisalföld online-on!
Járai Zsigmond a soproni egyetemen A soproni Közgazdász Klub rendszeresen szervez elõadásokat neves szakemberekkel karunkon. Februári rendezvényük vendége Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök, pénzügyminiszter volt, aki a jelenlegi világválságról és annak magyarországi hatásairól tartott lendületes elõadást. A másfél órás prezentáció három kérdésre és ezek megválaszolására épült fel: - Mi az oka a válságnak? - Miért sújtja ennyire Magyarországot? - Mi lehet a kivezetõ út?
A cikk folytatása itt, kattints ide!
A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese
A tavalyi év folyamán Amerikából elindult pénzügyi válság hatásai sajnos idén õsszel hazánkat is elérték. Az egyes statisztikai adatokat elemezve már a nyár folyamán érezhetõ volt a gazdasági növekedés lassulása fõként az építõ- és autóiparban, míg aztán októbertõl a pénzügyi krízis begyûrûzése tovább lassította a növekedést. Ennek hatásai sajnos nem hagyják érintetlenül a mezõgazdaságot sem.
A tanulmány folytatása itt olvasható! Kattintson ide!
Vita az üdvözítõ biztosítási rendszerrõl Dr. Polyák Imre
A hatályban lévõ egészségbiztosítási rendszert immár nem csak az ellenzék, hanem a kormánypárti képviselõk jelentõs része is megkérdõjelezi, s pártállástól függõen annak visszavonását vagy megváltoztatását sürgetik. (2008. április)
A cikk folytatása itt olvasható!
SZJA - szomszédoló - 1. Ambrus Attiláné
Adóreformra Magyarországon is rendkívül nagy szükség van – ebben a pártok, a szakemberek, és az „átlagemberek” is egyetértenek. Sajnos azonban csak ebben. A megvalósításában korántsem ilyen nagy az egyetértés. Az idõ fogaskereke viszont kényszerítõ erõként kellene, hogy hasson, hiszen a környezõ országokban történõ változások következtében Magyarország versenyelõnye igencsak megkopott.
A tanulmány folytatása itt olvasható
SZJA - szomszédoló - 2. Ambrus Attiláné
Az Európai Bizottság az élõmunka adóterheinek mérséklését, az adóalap szélesítését és a vonatkozó szabályozás egyszerûsítését ajánlja a tagállamok számára. Nézzük meg, milyen a jelenlegi adókörnyezet és várható-e változás Ausztriában, illetve Szerbiában, ahol a gazdasági szereplõknek a régió uniós tagállamainak versenyelõnyével is meg kell küzdenie.
A tanulmány folytatása itt olvasható!
Egyszerûsített Vállalkozói Adó Dr. Szóka Károly
A HVG adózási oldalán olvashatja a cikket!
Elméleti tudás ötvözete gyakorlati tapasztalatokkal Brüsszelben
2008. november 7-15 között, egy hosszú szervezési munka eredményeként, a Nyugat-magyarországi Egyetem külgazdasági-, és pénzügy szakirányos végzõs hallgatóiként és oktatóiként lehetõséget kaptunk egy egyhetes tanulmányút keretében arra, hogy az Európai Parlamentrõl tanult ismereteinket, a tankönyvekbõl megismert képviselõi feladatokat személyesen is végigkövethessük.. Az EP Látogatói Központja évrõl évre hirdeti meg pályázatát (Application for Discretionary Subsidies for Visitors’ Groups Provided by the European Parliament Visits and Seminars Division), így biztosítva lehetõséget a diákoknak, hogy megismerhessék az EP háttérmûködését. A tanulmányút megszervezésének ötlete a hallgatóság részérõl indult, a szakmai tartalommal való feltöltés pedig az oktatókkal közös egyezség eredménye volt. A cikk folytatása
Tanulmányutunkról a Kisalföld napilapban is megjelent egy cikk 2009. január 2-i számában!
Kisalföld cikk
MAGYAR ADÓREFORM: LEHET MÁSKÉPP? Dr. Vágyi Ferenc Róbert
A bonyolult adórendszerek csökkentik az államok adóbevételeit, miközben megnehezítik a cégek tényleges adóterheinek megállapítását. Egyszerûbb adórendszer esetén egyrészt kisebbek az ellenõrzési költségek, ezért növekszik a lebukás veszélye, másrészt csökken az adóadminisztráció költsége. A Világbank nemrég megjelent tanulmányának ez az egyik fõ megállapítása, amelyben az egyik adótanácsadó céggel 175 ország adókörnyezetét vetették össze. Ugyanezt állapította meg az MNB-tanulmány is 2007. szeptemberében. A szakértõk felhívják a figyelmet, hogy az adóterhek csökkentése növelheti az adóbevételt, amennyiben ez az adózási rendszer egyszerûsítésével, és az adóelkerülés visszaszorításával jár együtt. A cikk folytatása itt olvasható!
Ilyen évünk lesz - neves szakemberek 2009-rõl Senki sem tudja biztosan, mit hoz az idei év, az azonban biztos: nehezebb lesz az élet, mint tavaly volt. Klasszikus értelemben vett elemzésekre manapság nem hagyatkozhatunk, az üzleti és a gazdasági életben viszont mégis kell valahogy tervezni. Kíváncsiak voltunk, hogy a korábban interjúinkban megszólaltatott szakemberek – a vállalatvezetõk, a közgazdász, a szociológus, az adószakértõ, az ÁSZ, az MKIK illetve az IVSZ elnöke és a BÉT volt elnöke – mit várnak 2009-tõl.” A cikk folytatása a HVG oldalán olvasható!
Üzleti-pénzügyi tervezés Dr. Tatay Tibor
A vállalkozások különbözõ célokra sokféle tervet állítanak össze. Bár vannak bizonyos sémák, amik segítenek az egyes tervek összeállításánál, de a tervek mindig egyediek, az adott célokhoz igazodóak. Ugyanazon idõszakra összeállított üzleti terv eltéréseket mutathat amennyiben belsõ felhasználásra készül, mintha például egy pályázathoz, vagy hitelkérelemhez írták volna. Természetesen az eltérések csak a hangsúlyokban, a részletezettségben találhatók, a fõ vonalak megegyeznek..
A tanulmány folytatása
Borbély Katalin
: Lengthy transition?
Megjelent: Management, Economics and business Development in the New European Conditions, Brno University of Technology, Faculty of Business and Management, Brno, 23-24 May 2008.
Itt olvasható a tanulmány
Borbély Katalin
: A számviteli információ megbízhatósága néhány átmeneti gazdaságban
Megjelent: Versenyképesség – Fejlõdés – Reform, Konferencia a Tudomány Napja alkalmából, Konferenciakötet, Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Sopron, 2008.
Itt olvasható a tanulmány folytatása
Tatay Tibor
- Pataki László
: Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek A kockázatok a vállalkozások életében mindig jelen voltak, de napjainkban a globalizáció, az információk gyors áramlása miatt a cégek kockázati kitettsége összetettebbé vált. A vállalkozási környezet változékonysága megköveteli a vállalatvezetéstõl, hogy a lehetséges kockázatokat felmérje, ezeket folyamatosan kövesse, és kockázatkezelési megoldásokat, forgatókönyveket építsen be az üzleti tervbe.
A cikk folytatása itt olvasható!
Kovács Róbert
: A magyar felsõoktatás a gazdasági versenyképesség szemszögébõl
A magyar felsõoktatás piaci követelményeknek való megfelelése napjainkban egyik legfontosabb versenyképesség-javító tényezõjévé nõtte ki magát. Országunk helyzetét a térségbeli országokkal folyó kiélezett mûködõtõke-befektetések iránti versengésben nagymértékben befolyásolja a humán erõforrás szakképzettségi állapota és megfelelõ területekre való átirányítása.
A cikk folytatása itt olvasható!
Dr. Lentner Csaba - Kovács Róbert
: A magyar multik pénzügyi stratégiái Kelet-Közép-Európában
Összefoglalva, a magyar vállalatok kelet-európai térnyerése a magyar gazdasági fejlõdés egy fontos állomása. A közép-kelet európai térség „egyetemes” Európai Uniós felzárkóztatását segítik, konkrétabban a Románia, Ukrajna, Bulgária és a volt Jugoszláv utódállamok uniós integrációját hathatósan elõmozdítják.
A cikk folytatása itt olvasható!
|